Boxerrel ütötték a játékvezetőt

A magyar labdarúgás az 1900-as évek legelején kezdte szárnyait bontogatni, és igen hamar az egyik legnépszerűbb sport lett idehaza. Az első két évtizedet a Ferencváros és az MTK rivalizálása jellemezte a pályán – a lelátókat azonban a külvárosi, vagy az akkori Budapesten kívüli negyedek lakói uralták. Az UTE, az URAK (Újpest és Rákospalota közös csapata), a Wekerletelep és a Kispest szurkolói többször is rivalda fénybe kerültek a mérkőzéseken tanúsított igencsak erőszakos magatartásuk miatt, de a vidéki találkozókon sem volt ez másként. A helyzet odáig fajult, hogy a húszas évek elején a rendőrség be akarta tiltani a labdarúgó mérkőzések megrendezését, és később is csak rendőri engedéllyel lehetett meccseket rendezni.

Mérkőzés a Hungária körúton 1919-ben

 Az egyik, a magyar labdarúgás történetével foglalkozó Facebook csoportban akadt olvasónk az alábbi bejegyzésre, mely egy 1921 decemberében lejátszott Kispest – MTK mérkőzés játékvezetői jegyzőkönyvét idézi.

„A mérkőzés végét jelző sípszó után igyekeztem az öltözőt elérni, de alig 8–10 lépést tettem meg, amikor a KAC játékosai részben felém fordulva, súlyosan sportszerűtlen és becsületsértő megjegyzéseket tettek reám, pl. >>erőszakkal nyerette meg a mérkőzést az MTK-val<<, >>ilyen bírót agyon kell ütni<<, >>lehetetlenné kellene ilyen bírót tenni<<, >>gazember<< stb., de legnagyobb igyekezetem ellenére is csak Raix Ágoston KAC játékosnak a sértéseit sikerült saját szájából meghallanom. Amikor közben további cca 6–8 lépést tettem, láttam, hogy a tribün felől több néző a legválogatottabb sértések özöne közben felemelt botokkal >>agyon kell ütni ezt a gazember bírót jelszóval felém szaladnak, mire én >>rendőrség<< kiáltással hátrafelé tettem néhány lépést, hogy ezáltal időt nyerjek az inzultus megakadályozására.
Veszélyes helyzetemet az MTK néhány játékosa és Kann Dávid ismerősöm felismerte, és igyekeztek engem közrefogni. Néhány pillanattal később úgy a tribünről, de különösen az állóhelyről több száz néző vett körül, amelynek legnagyobb része >>leütni a bírót, csak a gyomrába, agyonütni ezt a büdös zsidót<< megjegyzésekkel botot emelt, sőt nyitott késekkel igyekeztek engem megközelíteni. Közben Kropacsek, Kertész II, Vágó Antal, Kann Dávid, egy rendőrfogalmazó és Eisenhoffer szorosan körülvettek, hogy a vad népség elől megvédjenek. Nyomban utána láttam, hogy néhány rendőr kivont karddal akar felém utat törni, de a szívós és elvetemedett közönséggel és csőcselékkel csak igen nehezen tudtak megbirkózni. Míg ez a tumultus tartott, addig hátulról 4–5-ször vesém irányában igen erősen megbokszoltak, nemkülönben altestemet is megsértették. Ezen közben észrevettem, hogy lábamat állandóan teljes erővel rugdalják, nyilván azzal a célzattal, hogy a földön elterüljek. Közben az a gyanúm merült fel, hogy a mellettem kísérők közül rugdal valaki, mire lenéztem a földre, s ekkor láttam, hogy a mellettem haladd Eisenhoffer rugdal. Erre én nyomban felháborodásomnak adtam kifejezést és reá szóltam, hogy távozzék mellőlem és aljasságnak minősítenem cselekedetét. Az öltöző előtt megszabadulva a tömegtől, elvesztettem eszméletemet.”
(Sporthírlap, 1921.12.19)

A harmincas évek elején szerveződött a kispesti Sárkányközép

A Sportlap így számolt be az incidensről (a találat a valogatott.blog.hu érdeme, a linkre kattintva további érdekességeket olvashattok a korszak balhéiról):

„Sajnálatos botrány fejezte be az MTK–Kispest mérkőzést. A külvárosi csőcselék, mely Kispest és Erzsébetfalva tájékáról özönlött be a Hungária-úti sporttelepre és amely odahaza is mérkőzésről mérkőzésre provokálja botrányait, itt sem tagadta meg magát és a mérkőzés végén brutális indulattal támadt a korrekt és pártatlan bíróra s ha a rendőrség, és a pályarendezőség, valamint az MTK játékosai idejekorán segítségére nem sietnek, a nyitott bicskák is sorra kerültek volna.Így csak pár rúgás, és boxerütés árán szabadult, amelyek azonban szintén olyan súlyosak voltak, hogy a kabinban eszméletlenül esett össze és az MTK orvosának kellett magához téríteni. A megvadult csőcseléket, melyet az igazságosan megítélt tizenegyes bőszített fel végletekig, a rendőrségnek kellett széjjelkergetni, miközben pár verekedő vadállatot igazoltattak és a legközelebbi őrszobára kísértek. Egy pár verekedővel szemben pedig a játékosok vettek a kabinban statáriális elégtételt.

Az izgatott hangulat az egész mérkőzést végigkísérte. A megítélt tizenegyes után pár perccel a mérkőzést Schissler bíró lefújta, azonban elkövette azt a taktikai hibát, hogy a pálya túlsó feléről indult az öltözőbe és miközben a pálya közepén tartott, az állóhely közönsége már szintén betört a pályára és így pillanat alatt körülfogta. És ekkor az elülső kijárat felé igyekezett, ahelyett, hogy az öltöző felé tartott volna, ahol a rendőrség készenlétbe helyezkedett.

Így módja volt a csőcseléknek reátámadni és ütlegelni, amire a rendőrség kivont karddal sietett segítségére és a nagy tumultusban az öltöző felé igyekezett utat törni. Az egyik brutális csirkefogót épp abban a pillanatban sikerült ártalmatlanná tenni, amikor nyitott bicskával akart a bírónak menni. Így sem lehetett elkerülni, hogy páran boxerrel meg ne üssék.

Legelszomorítóbb a dologban, hogy egy pár megfeledkezett Kispest játékos is kivette a részét a verekedésből, sőt egyenesen provokálta azt. Schlisser bíró állítása szerint Eisenhoffer is alattomosan megtámadta és a kísérés ürügye alatt folytonosan rugdalta. Stallmach pedig nyíltan inzultálta, akit csak Vágónak, az MTK játékosának sikerült leszerelni.”

A bajnokságban ezüstérmes Kispest csapata 1920-ban

 A Kispest – MTK párosítások történetében nem ez volt az utolsó ilyen eset, a legutóbbi hasonló végkimenetelű találkozóhoz csak 2005-ig kell visszamenni. A 2-2-es végeredményt hozó meccs végére a kispestiek hét sárga és két piros lapot kaptak, (az MTK mindössze egy sárgát) a találkozó pedig a 99. percig tartott – ekkor tudott egyenlíteni az MTK. A feldühödött Kispest szurkolók miatt Saskőy Szabolcs játékvezető csak rendőri kísérettel tudta elhagyni a Bozsik Stadiont – később börtönben is ült, igaz nem ezért a találkozóért.

– Palotay / Lelátó / N.Z. –