Ég a talaj a lábunk alatt, ezúttal szó szerint. A híreket nézve az egész világ egy hatalmas bozóttűz, az északi-sarki zsiráfok alatt pedig olvad az antarktiszi jégtakaró. Mind meghalunk, mert változik a klíma!
A közösségi médiát az utóbbi napokban-hetekben ellepték a világszerte fellángoló erdőtüzek fényképei, illetve az erről szóló grafikonok, fotó montázsok. Ezek alapján egyébként már rég nem szabadna élnünk sem, annyira lángol az Amazonastól Afrikán át Szibériáig az egész bolygó – ennyire talán nem drasztikus a helyzet. Érdemes megjegyezni: sok természeti jelenség, természeti katasztrófa eddig is létezett, azonban a technikai eszközök fejlődése és elterjedése lehetővé teszi, hogy ezekről látványos felvételek készüljenek és ezek széles körben ismertek is legyenek. Azonban a klímaváltozás és az ebből fakadó problémahalmaz ettől még létezik, ezt elbagatellizálni nem szabad. Ahogy az is jól látható, hogy az ember hozzáállása a természethez, az állatokhoz, jelentősen megváltozott az utóbbi évszázadokban, ennek pedig látjuk a következményeit évről évre.
Mi állhat ezen folyamatok mögött? Miért alakulhatott így bolygónk és környezetünk sorsa, az emberiség jelentős részének a környezetéhez való hozzáállása? Rengeteg választ lehetne erre adni, én most egyet emelnék ki: a vallástalanság, az ateizmus elterjedését, ami alatt nem csak a katolikus hit háttérbe szorítását érthetjük, hanem minden más vallást, magát a vallást, a fizikai világon túli létezésében való hitet, hiszen nincs olyan hagyomány, amelyben ne lenne kiemelt jelentőségű a minket körülvevő természet tisztelete.
Nehéz nem észrevenni, hogy az ember környezet pusztításának a kezdete egybe esik az ateizmus, a vallás nélküliség térhódításának a kezdetével. Ha nincs Isten, csak molekula, ha nincs túlvilág, csak fizikai törvények, akkor nincs miért sajnálni a kutyát, az őzet, az erdőt. Legfőképpen pedig nincs miért vigyázni rá, óvni azt, hiszen képesek lehetünk mesterségesen helyettesíteni azt. Megszűnik az erkölcsi gát, amely segít kordában tartani alantas ösztöneinket – társadalmunk, életünk számtalan pontján okoz problémát ez a jelenség.
Az ateizmusba és az ebből következő materializmusba kódolva van a közömbösség környezetünk iránt akár szembenézünk ezzel, akár nem. A közömbösség pedig akkor is közömbösség, ha megosztunk tizenöt idézetes képet a profilunkon a fába kapaszkodó amazonasi medvéről.
Itt le is szögezhetjük, hogy a közösségi médiában hülyeségeket megosztani egyáltalán nem tartozik a természetvédelem tárgykörébe, sőt. Ahogy nem tartozik a környezetvédelembe bizonyos – cuki – állatok természetellenes életkörülmények közt való tartása, túlszaporodásának elősegítése valamiféle romantikus elképzelés égisze alatt. A hivatásos vadászok a természet számára hasznos feladatot látnak el, miközben minden egyes kismacskát megmenteni akit találunk, egyáltalán nem az, és ez utóbbi gondolattól még nem válunk kismacska kínzókká.
Jól jellemzi a helyzetet hogy az Amazonas kapcsán is az egyik legnépszerűbb “oszd meg, ha egyetértesz!” kép is arról szólt, hogy a Notre Dame lángjai ki sem aludtak de már több milliárd euró lett összedobva, addig az Amazonasra nem érkeztek ilyen nagy ívű felajánlások – érkeztek, tehetjük gyorsan hozzá, na nem mintha számítana egyébként. Hiszen a tomboló erdőtüzet nemigen fogja érdekelni hogy mennyi virtuális pénz gyűlik virtuális számlákon az erdő megsegítésére. Az ilyen tartalmaknak így sokkal inkább célja a vallásellenes hangulat fokozása, semmint az esőerdők megmentése, ez pedig sokkal többet árt, mint használ.
Ahogy semmiből, úgy a politika nem maradhat ki ebből a történetből sem. A nagyon zöld szervezetek, személyek két embercsempész hajó Európa felé történő elindítása között azonnal a populista “jobboldali” kormányoknak támadnak, amely szerintük nem foglalkozik természeti értékeink megóvásával. Így jutunk el az Amazonas erdeitől a városligeti kivágott fákig. Helyben vagyunk. Hozzáteszem, hibásnak tartom azokat a “jobboldali” politikusok, véleményformálók által hangoztatott nézeteket is, miszerint nincs klímaváltozás, vagy ha van is messze nem kell akkora jelentőséget tulajdonítani a kérdésnek, mint amekkorát sokan szentelnek neki. Sajnos idehaza is több politikusnak sikerült eget rengető ostobaságokat nyilatkozni a témában.
A természet, annak szereplői és az ember között alapvetően egy egészséges hierarchián alapuló tiszteletnek kell fennállnia. Ez a tisztelet nemhogy létezett, de egyetemes volt annak az embernek, aki mindennapjait egy olyan világnézetben élte amelyben környezettel való együttélés a hitéből, belső meggyőződéséből fakadt. A vallástalan ember nem csak Istent nem tiszteli, de a természetet sem. A vallástalan ember Istentől nem fél, de a természettől sem. Pedig az még a materialista, profán tudomány szerint is meg fogja ölni az embert, majd köszöni szépen, megújul és él tovább. Mert Isten így teremtette meg.
– Palotay / Világnézet / N.Z. –
Szeretnél Te is blogger lenni oldalunkon? Úgy érzed, hogy lenne mit megosztanod a világgal? Készséged van az íráshoz? Küldj egy cikket, szabadon választott témában a nacionalistazona@gmail.com címre, és lehet, hogy holnaptól Te is propaganda divíziónk tagja leszel!
1 Pingback