Adott egy helyszín: Magyarország harmadik legnagyobb tava. Egy részét már tönkretették, és az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy inkább hagyták elenyészni, mintsem megmenteni a menthetőt. Igen, a Velencei-tóról van szó – és most sincs ez másképp.

Még 2024-ben adták át a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiát. A körülmények nem voltak túl derűsek; sokaknak szúrta a szemét – igaz, nem maga a sportlétesítmény, hanem az, hogy milyen áron valósult meg és mennyit ártott a tó ökoszisztémájának

Mindent az ifjúságért

2025-ben azt gondolhatnánk, hogy a maradék területet már nem bolygatják, és meghagyják természetes állapotában. Azonban van egy bökkenő ebben a szép elképzelésben. 2021 környékén felmerült, hogy Sukoró partjainál építenék fel a településnek szánt Sukorói Ifjúsági Központot. Lenne itt minden: szabadstrand, mobilházak, hullámzó formák és egyéb dizájnelemek. Az elmúlt félévben az események felgyorsultak. A helyi és környékbeli szervezetek aláírásokat kezdtek gyűjteni, és petíciót nyújtottak be a beruházás ellen. A kormány 2024 decemberében új kormányrendeletet hozott, amely pontosítja az eddig csúszott beruházás részleteit. Előbukkannak kormányközeli és orosz befektetők is. Az államvezetés még ebben a hónapban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Velencei-tó ezen szakaszát, amely az utolsó érintetlen és egyben beépítetlen terület.

Mindenki véleménye számít(ana)

December 12. és 20. között a kormány rendkívül rövid időt biztosított a társadalmi egyeztetésre. Születtek javaslatok, amelyek enyhíthették volna a kialakult helyzetet, de jogellenesnek bélyegezve ezeket lesöpörték, és a beruházásról szóló törvényt végül elfogadták.
Mit jelent a kiemelt jelentőségű beruházás? Gyakorlatilag azt, hogy a hatályos települési tervek alól – ha van ilyen – felmentést kap a beruházó, tehát nem vonatkoznak bizonyos szabályok rá. Az önkormányzat pedig csak korlátozottan fér hozzá a leendő beruházás információihoz. 2025 februárjában a helyiek lakógyűlést szerveztek. A téma a jól ismert – vagy inkább kevéssé ismert – projekt volt. Mivel az információk korlátozottak, a szervezők csak találgatásokra hagyatkozhattak a partszakasz jövőjét illetően, azonban a gyanújuk erős.

A 70 hektárból 8,5 hektár beépíthető, ami legalább 900 lakást jelent, de ezt a számot különböző módszerekkel tovább is lehet növelni.

Persze, ez mind csak találgatás. Mi lesz itt valójában? – tehetjük fel a kérdést. A pontos választ azonban egyelőre senki sem tudja.
2025. március 1. szombat – a helyi lakosság tüntetést tartott a beruházás ellen. Több száz fős tömeg fejezte ki békés haragját a döntés ellen. A megmozdulás végén az érintett partszakaszon fákat ültettek. Az eseményen kiderült, hogy a szervezők nyílt levelet küldtek Hankó Balázs, az új kulturális és innovációért felelős miniszter, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő és Dr. Molnár Krisztián, Fejér vármegyei közgyűlés elnöke részére. A válasz a mai napig egyiküktől sem érkezett meg.

Velencei-tó baljós jövője miatt nyugtalanok az emberek

A tüntetés során fény derült arra, miért is aggódnak az ott lakók:
• Ha megépül az Ifjúsági Központ, az ott zajló események miatt a zajterhelés egész évben jelentősen megnő, akárcsak az autóforgalom és az azzal járó szennyezés. (Az EFOTT is oda költözne).
• Nem értik, és nem is tudják, hogy a beépítésre szánt terület jelentős része hogyan került a Tópart Business Kft. magántulajdonába.
• Ivóvíz-kérdés: Az aszályos időszakok száma egyre nő, ami az ivóvízellátásban is problémákat okoz, különösen a magasabban fekvő területeken. Ha megépül a beruházás, mennyire fogja leterhelni ezt az amúgy is nehézségekkel küzdő ellátórendszert?
• A helyiek csak „Sukoró-Újfalu” néven emlegetik a tervezett lakóövezetet, amely szinte megduplázná a település lélekszámát. De hová fognak járni az ott lakók orvoshoz, bölcsődébe, óvodába, iskolába? Ezek az intézmények már most is teljes kapacitással működnek. Az autóforgalom növekedése itt is problémát jelentene.
• Mi lesz a természetvédelmi területek jövője? Hogyan hat majd rájuk a beruházás?

Ezek az aggodalmak még csak a jéghegy csúcsát jelentik. A Sukorói Összhang nevű szervezet további szakértőket kíván bevonni és jogi lépéseket tenni a partszakasz védelmében.

Kísért a múlt?

Egyelőre itt tart az újabb Sukoró-ügy. Fontos megjegyezni, hogy a Velencei-tó településeinek civil szervezetei viszik a hátukon az ügyet, elvileg politikamentesen. Ugyanakkor a témával leginkább a baloldali és liberális ellenzéki sajtó foglalkozik. Érdekes fordulat a jelenlegi kormánypárt hozzáállása. Emlékszünk még, ki volt az egyik legnagyobb ellenzője a korábbi kaszinóbotránynak – amely aztán a korrupció elleni ügyek emblematikus példájává vált? Sokaknak, ha azt mondjuk, hogy „sukorói mutyi”, ismerősen csengenek ezek a szavak. A kétezres években King’s City névre hallgató szórakoztatóközpontot (szerkesztőség: kaszinót) akartak létesíteni Sukoró külterületén, a parttól mindössze pár méterre. Ezt a beruházást a helyi lakosoktól kezdve a környezetvédőkön át a hazafias körökig sokan ellenezték. Maga a terület nem volt védett, de a mellette elhelyezkedő Velencei-tó Natura 2000-es területe már igen.

Az állam (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) ezt a területet Joav Blum izraeli–magyar üzletembernek adta át, cserébe megkapta az ő albertirsai és pilisi földjeit, ezzel jelentős vagyoni hátrányt okozva az államnak, mivel a területek értéke nem volt egyenlő.

Később eljárás indult, és a telekcserét a bíróság érvénytelennek nyilvánította. A főbb szereplők közül Tátrai Miklóst (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezetője) és Császy Zsoltot (volt jogi igazgatót) elítélték, de később az ítéletet megsemmisítették.