A fővárosban megindult forradalmi események hírére országszerte spontán tiltakozó akciókat tartottak, több kommunista és szovjet jelképet megrongáltak vagy eltávolítottak, tüntetéseket szerveztek. Ezzel párhuzamosan szervezkedések zajlottak, amelyek a helyi ideiglenes forradalmi tanácsok létrehozását célozták. Nem volt ez másképp Balassagyarmaton sem.

1956. október 24-én reggel budapesti fiatalok érkeztek a városba, azzal a hírrel, hogy forradalom tört ki és a helyi lakosok támogatásában reménykedtek. A párt- és a rendőrségi vezetés próbálta fékezni az indulatokat, ezért a fiatalokat megkötözték és őrizetbe vették.

A helyi események és az országos hírek hallatán az elégedetlen tömeg egyre nőtt. Eltávolították a tanácsházán található vörös zászlót és nemzeti lobogót tűztek a helyére. Több középületről eltávolították a kommunista jelvényeket és jelképeket, valamint a vasúti dolgozók ledöntötték a kórházi szovjet emlékművet.

A járási pártbizottság október 27-én megszervezte a forradalmi tanács választását. A kis polgárvárosban azonban a járási tanács nagytermében összegyűlt küldöttek már ekkor túlmentek a „megtartva változtatni akaró” akaraton, és valóban forradalmi vezetést választottak a város és a járás élére.

A forradalmi bizottságban jelentős szerepet töltött be két helyi ügyvéd is, Dr. Magyar Pál és Dr. Daróczi Gusztáv, akik aktív szereplői voltak a helyi forradalmi eseményeknek és az első naptól fogva vállalták a letartóztatott fiatalok védelmét.

A helyi eseményekről fennmaradt dokumentumok és visszaemlékezések alapján Balassagyarmaton nem voltak az országos nagyvárosokkal azonos intenzitású fegyveres összecsapások, de jelentős helyi aktivitás és szervezkedés zajlott.

A forradalom emlékezete és következményei erősen jelen vannak a városban: több emlékművet, kopjafát és emlékhelyet állítottak a résztvevők és áldozatok emlékére.

Legutóbb az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján avattak emlékművet a városban, amely a megtorlások egyetlen balassagyarmati halálos áldozatának állít emléket, akit közbiztonsági őrizete idején a börtönben agyonvertek a kommunista verőemberek.

Az emléksztélé a következőt hirdeti: DEVICTUS VINCIT 1956, amely egy latin szállóige, aminek jelentése “legyőzetve győz”, azaz a legyőzöttek végül győzedelmeskednek.