Az elmúlt napokban lett igazán széles körben ismert a Nagy-Magyarországot ábrázoló zászlók labdarúgó mérkőzéseken való betiltásának a kérdése. Lipták Tamás “Jobbszélső” kísérletet tesz rá, hogy röviden összefoglalja, ami eddig látszik az egészből.
Zászlók és szurkolók kitiltása
A történet a 2022 nyarán lejátszott válogatott találkozókig nyúlik vissza. Ezeken lett kifeszítve rutin szerűen az Újpest szurkolóinak Nagy-Magyarországot is ábrázoló zászlója, amit a Németország elleni találkozón a Puskás Arénában egy osztagnyi biztonsági ember próbált meg letépni a korlátról. A lila-fehér szurkolók ezt természetesen nem hagyták. Az MLSZ eljárást indított, aminek a vége két fő kitiltása lett, két éves időtartamra. Ekkor vált világossá, hogy a szurkolókon kívül a történelmi Magyarországot ábrázoló zászló is tiltólistára került. Ugyanez a jelenetsor ismétlődött meg az Olaszország elleni mérkőzésen, amely előtt néhány nappal Lipcsében gond nélkül be lehetett vinni a kérdéses zászlót. Az előzményekről A pálya jobboldala podcast két részében is bővebben beszéltünk, amelyek itt és itt érhetőek el.
Politika a sportban
Érdemes a legelején leszögezni, hogy politika mentes sport nincs, és nem is létezett soha. Feltehetően amíg tömegek befolyásolására alkalmas a színtér, addig nem is fog ilyen létezni a jövőben sem. Ez természetesen messze nem azt jelenti, hogy minden sportesemény egyben politikai is lenne. Időnként azonban fel fognak a sportpályán is bukkanni mindig olyan témák és jelképek, melyek a társadalom egy jelentős részét érdeklik, hiszen ez a társadalom jár a stadionokba is nézőként vagy akár sportolóként. A 2021-ben megrendezett labdarúgó Európa bajnokság emlékezetes momentumai közé tartoznak azok a jelenetek, melyek során a labdarúgók a kezdés előtti percekben féltérdre ereszkedve fejezték ki szimpátiájukat egy szélsőbaloldali politikai mozgalom mellett. Erre főleg a magyar válogatott találkozóin érkezett markáns reakció, amely azonban világszerte rengeteg szurkolóban keltett szimpátiát. A müncheni csoportmeccs aztán egy politikai akcióvá fajult, főleg a németek részéről. A stadion szivárvány színűre festését ugyan nem engedélyezte az európai szövetség, azonban így is több ezer LMBTQ színű zászlót lengettek a német szurkolók. A találkozó előtt 12 ezret osztottak ki belőle, miközben a német labdarúgó társadalom és a politikai élet szereplői is támogatásukról biztosították az LMBTQ mellett kiálló szervezőket. A magyar szektorban ezzel szemben egyetlen, 1 méterszer 1 méteres lepedő hirdette, hogy nem kérünk ebből a propagandából. Mégis utóbbit büntette a nemzetközi szövetség, de ezen szinte senki meg sem lepődött már.
FARE
A fenti mozaikszó a Football Against Racism in Europe rövidítést takarja. Anélkül, hogy mélyebben belemennék a szervezet tevékenységébe, érdemes néhány szóban kitérni rájuk, mert kulcsszerepük van a jelenlegi állapotok kialakulásában. A FARE, bár magát jó baloldalihoz hűen objektív szereplőnek állítja be, valójában nagyon is szubjektív tevékenységet folytat. Az UEFA-nak köszönhetően pedig igen széles jogosítványokkal is rendelkezhet, hiszen az általa kiküldött ellenőrök jelentésein múlnak a kiszabott büntetések mértéke például.
“Tegnap Máltán az UEFA végrehajtó bizottsági ülésén kezdeményeztem a FARE-val való együttműködés és a fegyelmi szabályzat áttekintését és módosítását.”
– nyilatkozta Csányi Sándor még 2015-ben az Inforádió tudósítása szerint. Az MLSZ elnöke azt is hozzátette akkor, hogy nem kellően szabályozott az együttműködés a FARE szervezettel, pedig a döntéshozatalban a szerepük túlértékelt annak ellenére, hogy jelentéseik objektivitása nem biztosított. A szervezetnek magyar tagja is akadt, Jósa Bálint személyében, aki olyan szervezeteknél tűnt fel, mint az Amnesty International, vagy a Szubjektív Értékek Alapítvány.
Súlyos büntetések politikai alapon
A FARE és a nemzetközi szövetségek együttműködése oda vezetett a labdarúgó stadionokban, hogy amire a szervezet azt mondta, tilos, azt onnantól tiltottként kezdték el kezelni. Akkor is, ha nem esik semmilyen jogszabályi tiltás alá és egyébként rajtuk kívül senki mást nem zavart az adott jelkép. Politikai szervezetekhez köthető jelképek, szlogenek mellett így akár olyan szimbólumok is ott vannak a prospektusukban, amelyek nem feltétlenül köthetőek kizárólag az általuk üldözni kívánt rétegekhez. Így kerülhetett bele az a Nagy-Magyarország is a szórásba, ami leginkább a kárpát-medencei magyarság összetartozását fejezi ki. A tevékenységük pedig egy olyan torzuláshoz vezetett az európai stadionokban, amiben az LMBTQ, a BLM mozgalom jelképei, Che Guevara arcképe vagy a sarló-kalapács gond nélkül megjelenhet bárhol, bármikor a lelátón, addig a jobboldali töltettel bíró legenyhébb „kihágás” is súlyos szankciókat vonhat maga után. Ez pedig anyagilag is rendkívül jelentős kiadásokkal járhat a kluboknak és a szövetségeknek, elég csak az elmúlt évek büntetéseire gondolni. Az együttműködés az UEFA és a FARE között 2021 őszén megszűnt, nincs arról információ, hogy megújult volna. A FARE honlapján pedig az utolsó bejegyzés 2022 tavaszán a nemzetközi nőnap alkalmából született. Így kérdés, milyen alapon hivatkozik bárki a szervezetre a tiltás kapcsán. Ráadásul a biztonsági cég emberei nem csak a Nagy-Magyarországot ábrázoló zászlóban találtak kivetni valót, ugyanis a sepsiszentgyörgyi Transylvanian Fanatics piros-fehér-zöld zászlóját már a bejáratnál sem engedték be a németek és az olaszok elleni találkozóra!
Fegyelmi testület
A büntetéseket persze nem a rasszizmus elleni civilszervezet szabja ki végső soron. A 2021 nyarán lejátszott labdarúgó Európa bajnokságot követően az igen súlyos pénzbüntetést és a zártkapus találkozót az UEFA Fegyelmi bizottsága rótta ki a magyar szövetségre.
“Úgy látszik, az UEFA továbbra is alkalmazza a már korábban megismert munkásőr-hajlamú nézőtéri besúgókat, akiknek nincs más dolguk, csak jelentéseket írni arról, hogy ki, mit mondott (vagy nem mondott) a nézőtéren. Mint a kommunizmusban: bizonyíték nem kell, elég a besúgó feljelentése.”
Ezek a sorok már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook bejegyzéséből származnak, melyet 2021. július 10-én tett közzé a közösségi oldalon. Nem tudok mit mondani, mélységesen egyetértek az itt leírtakkal, amelyek Csányi Sándor már idézett megnyilvánulásával is teljesen összhangban állnak. A Szijjártó által emlegetett Fegyelmi bizottságnak egyébként tizenhárom tagja van, akik felett egy elnök és két alelnök áll – utóbbi kettő között találhatjuk Berzi Sándort, aki emellett az MLSZ Játékvezetői bizottságának az elnöke is.
Lehetőségek
Az érthető, hogy az MLSZ nem büntetésekre szeretné költeni a jegybevételeit és az egyéb jövedelmeit. Azonban úgy gondolom, nem a Nagy-Magyarország zászló betiltása az, ami megoldást jelenthet a helyzetre. Mint arra Csányi Sándor már 2015-ben nagyon helyesen rámutatott, a FARE tevékenysége nem nevezhető objektívnek, és túl nagy hatással rendelkeznek a büntetések mértékére. Csányi még mindig ott van az UEFA vezetésében, ahogy Berzi is a Fegyelmi bizottságban, így a tiltás helyett inkább a fenti szellemiségben kellene azon dolgozniuk, hogy ennek a baloldali szervezetnek a tevékenysége ne hagyhasson nyomot a döntések meghozatalában. Mint arra fentebb utaltam, amikor az UEFA – nagyon helyesen – megtiltotta, hogy az Allianz arénát lmbtq színekbe világítsák ki, akkor elkezdtek zászlókat osztogatni ezzel a jelképpel. Vagyis egyszerűen, dacból kiálltak mellette. Talán ez lenne most is a legjárhatóbb út. Mindezt akkor, amikor tudjuk, hogy bár szerepel egy prospektusban a Nagy-Magyarország, talán éppen Berzi Sándornak köszönhetően, még nem büntették érte az MLSZ-t. Mi pedig annyit tehetünk, hogy a Magyarország-Bulgária találkozóra magunkkal visszük a zászlót, amit nem hagyunk önkényesen kitiltani senkinek!
– Lipták Tamás / Lelátó / Nacionalista Zóna –
Ilyen volt a lipcsei meccs, ha szélsőjobbról nézzük – túrabeszámoló
Vélemény, hozzászólás?