A forradalom vidéki hulláma továbbgyűrűzik Győrben.

A budapesti eseményeket követően gyorsan, mintegy 48 órán belül vidéki településeken, köztük Győrben is fellángolt a forradalmi láz. A dolgozók, diákok és értelmiségiek egyaránt csatlakoztak a mozgalomhoz.

Október 25.: tüntetés, szovjet emlékmű megrongálása, Szózat szavalása.

Reggel a dolgozók kérték, hogy a fővárosi híreket sugározzák a győri hangosbemondókon; ez egyfajta cselekvésre ösztönzésül szolgált.

A tömeg a városháza elé gyűlt, ahol leszerelték a vörös csillagot.

A Bisinger-sétányon található szovjet emlékművet lerombolták: a tetejéről kötéllel szedtek le egy csillagot, a domborművet kalapácsokkal rongálták meg.

Egy Tihanyi Árpád nevű tanító szavalta el a Szózatot, aki — hisz a forradalom mellett állt ki — később mártírhalált halt.

A tömeg a városháza, illetve a pártbizottság épülete elé vonult; a színház művészei, élükön Földes Gáborral, csatlakoztak a megmozduláshoz.

Fegyveres fellépés, rend fenntartása és szovjet bevonulás.

Október 26-án sikerült lefegyverezni az ÁVH helyi szervezetét. Büki Lajos és Török István több helyen — például a Parlamentben — a győri forradalom nevében tárgyaltak.

Földes Gábor és Tihanyi Árpád Mosonmagyaróvárra utaztak az ottani vérengzés után, hogy csillapítsák a felháborodott tömeget és visszaszerezzék a törvényességet.

November 4-én szovjet tankok sorozatosan bevonultak, elfoglalták a város stratégiai pontjait, ezzel leverték a győri forradalmi mozgalmat.

Győr szerepe a vidék „forradalmi központjaként”.

A Győr–Moson–Sopron megyei felkelés egyik központja volt Győr; itt jött létre például a Dunántúli Nemzeti Tanács Szigethy Attila vezetésével.

A forradalom lelkes vidéki támogatást kapott; bár a második szovjet intervenció ezt ellehetetlenítette, a vidékig tartó szolidaritás megmaradt.

Emlékezés és mártírok

A forradalom helyi mártírjai, mint Tihanyi Árpád vagy Szabó Béla személyét (aki a győri börtön előtt halt hősi halált) máig tisztelet övezi. Megemlékezések, emléktáblák őrzik emléküket Győrben, például a Golgota-emlékműnél, a börtön előtt álló kopjafánál.