Az akarat diadala volt a május első hétvégéje, ez vitán felül áll. Az European Fight Night a küzdelemről, a valódi harcról szólt, és egyáltalán nem csak a ringben.
Május első péntekje inkább idézte a balatoni nyarat, mint egy Pest vármegyei tavaszt. Ezt annyira nem is bántuk. A legtöbben a Velencei-tó vagy a Balaton felé veszik az irányt, mi azonban jóval hamarabb leszálltunk a vonatról. Rövid séta után már egy csarnok tulajdonosával beszélgettünk jó kedvűen.
A harc éjszakája
Egy kisteherautó parkolt le a gondosan ápolt gyepen, nemsokkal később egy másik a tágas parkolóban. A raktérről gyorsan lekerült minden, amit szállítottak, így készen állt a terep az építkezésre. A nap verőfényesen sütött, mégis azt éreztük, hogy szépen lassan kezd beborulni felettünk az ég.
“Tudtok másik küzdősport gáláról, ami Pesten lesz?
– kérdezte a hely tulajdonosa több órányi ottlét után, némi aggodalommal a hangjában. Később derült ki, hogy a rendőrség ekkor már megkereste egy rendezvénnyel kapcsolatban. Régen besötétedett, mire nagyjából készen volt a stáb a ring felépítésével, a terep előkészítésével, és amikor jött a hír, hogy kezdhetünk is bontani. A hely tulajdonosa, engedve a hatósági és politikai nyomásnak, felrúgta ugyanis a már élő bérletiszerződést. Sok dolgot megéltünk már az elmúlt években, évtizedekben, ilyen helyzetben azonban még nem volt egyikünk sem.
Alig néhány óránk maradt, hogy megfelelő helyszínt találjunk egy több száz fős sporteseménynek az éjszaka közepén.
Az akarat mindent legyőz
Sikerült. Több opció is felmerült, végül egy Fejér vármegyei kistelepülésen kezdődtek meg újra az építési munkálatok egy gyönyörű, napsütéses májusi szombat reggelen. Velünk együtt érkeztek Csókakőre a rendőrség emberei is, akik bár mindennel próbálkoztak, mégsem tudtak érdemben mit kezdeni a helyzettel. Vannak, akik szerint idehaza két politikai tömb van, a jobboldal és a vele szemben álló baloldal. Ezzel szemben az igazság az, hogy legalább három létezik, az előző kettővel szemben áll egy szélsőjobboldal. Amely ellen a bal és a jobb összefogott, ismét. Amit néhány órával korábban nehezen hittünk volna el, az ott volt a szemünk előtt:
Délután egykor tulajdonképpen már minden készen állt a rendezvény színvonalas megtartására!
Az elmúlt hónapokban sorra tapasztaljuk, amire talán most volt a legnagyobb szükségünk, az akarat mindent legyőző erejét! A szabadtéren felállított ringnek különös hangulata volt ezen a délutánon. Jelkép lett, az akarat, a kitartás és a fel nem adott küzdelem szimbóluma. A versenyzők mellett a szurkolók is szépen, lassan kezdtek érkezni, miközben az előző délutánival ellentétben valódi felhők kezdtek gyülekezni az égen. Szerencsére a csapadék alig néhány perces csúszást eredményezett a tervezett programhoz képest.
Négy óra után néhány perccel az első párosítás harcosait szólította a szpíker a ringbe.
Innentől pedig, ha lettek volna kétségek a folyamatos hatósági nyomás miatt, azok mind elillantak. Egy harc egészen biztosan véget ért, mégpedig a szervezők győzelmével!
Valódi sokszínűség
Jó értelemben vett sokszínűség jellemezte a helyszínt. Erre a sportgálára Európa minden részéről érkeztek harcosok Hollandiától Németországon át Görögországig. A német harcosoknak, támogatóknak és szurkolóknak egészen kemény küzdelmet kellett vívniuk pusztán a kiutazásért is.
Beleálltak a harcba, és győztek.
Többen porosz színekben léptek a kötelek közé, de tapsot kaptak a román és a szlovák harcosok is.
Sovinizmusnak vagy gyűlölködésnek nyoma sem volt ezen a rendezvényen.
Kispest szurkoló cipelt dobozokat újpestivel, máshol egy békéscsabai ultra adta a szerszámot egy szegedi fanatikus kezébe. A Diósgyőr-Debrecen barátság itt is jelen volt, de a győriek és a soproniak is együtt dolgoztak a gála sikeréért.
Gyűlölködésnek – némi zrikán túl – nyoma sem volt.
Magyarországról a Légió Hungária mellett a Kispest szurkolói adták a legtöbb harcost. A hangulat néhány mérkőzésen kifejezetten jó volt, hiszen mind az LH, mind a Kispest bunyósainak sokan szurkoltak a ring mellől. Kora este aztán a rendőrség és egyéb hatóságok emberei félbeszakították a gálát egy razzia, ellenőrzés erejéig. Mindent átnéztek és mindent rendben is találtak. Mindenkit igazoltattak és egy körözött személyt sem találtak. Ennyit a baloldali média, Colborne és a Telex hisztériakeltéséről és rágalmazásairól.
Mire folytatódhattak a küzdelmek, elkezdett besötétedni, így valóban éjszakai harc lett a gálából.
Ez senkit nem érdekelt, nem indultak el hazafelé az emberek, hanem a romló látási viszonyok között is egyre jobb hangulatot teremtettek a főmeccsnek is beillő záró küzdelemhez. Az európai nacionalista szcéna egyik legismertebb alakja, Tomasz harcolt a Levski Szófia elismert szurkolója ellen. Az eredmény, illetve az eredmények tulajdonképpen lényegtelenek. Mindannyian győztünk, akik nem adtuk fel, nem léptünk vissza, ellenálltunk minden kísérletnek és nyomásnak.
Mindenki egyet akart
A Légió Hungária tagságának egy jelentős részét megmozgatta ez a rendezvény, ahol a sokszor hiányzó gyakorlati tudást pótolta a lelkesedés és az akarat.
“Itt mindenki bunyózni akart!”
– állapította meg a rendezvény kapcsán az egyik külsős partner. Mint fogalmazott, ő ilyet még nem látott, pedig több, mint húsz éve mozog a sportéletben. Az akaratot pedig nem csak a ringbe lépő harcosok miatt emelte ki, de mindenkire, aki ezt a hétvégét aktívan dolgozta végig.
Az élet és a mozgalmi munka számtalan területén tapasztalhattuk meg az elmúlt években, hogy ahol van akarat, ott előbb vagy utóbb, de siker is lesz.
A European Fight Night hosszas szervezőmunka után valósult meg, olyan akadályokat leküzdve, melyekhez hasonlóval eddig nem találkoztunk, azonban lassan hozzá kell majd valószínűleg szoknunk. Az azonban biztos, hogy ha továbbra is megmarad a harci kedv és az akarat, akkor le fogjuk győzni az elénk gördített akadályokat.
A Légió Hungária képgalériás beszámolója a hivatkozásra kattintva érhető el.
Kiemelt kép: t.me/KDN2013
– Lipták Tamás / Aktivizmus / Nacionalista Zóna –
Kapcsolódó
Vélemény, hozzászólás?