Május 10-én Sopronban ad koncertet a Vérszerződés, az Álarcband, a Valhalla akusztik és az Over Forty zenekarok. A felhozatal magért beszél, izgalmas estének nézünk elébe, és maguknak a fellépőknek is már most vannak olyan emlékeik, történeteik és információik, amiket nagyon szívesen megosztanának a közönségükkel. Éppen ezért is készítettünk mind a 4 bandával egy-egy rövid interjút, amit egyesével fogunk megosztani olvasóinkkal az elkövetkező hetek folyamán.

Elsőként az 1992-ben a Hűség Városában alakult Vérszerződés frontemberével, Gerivel készült beszélgetéssel kezdünk.

–Januárban voltál az NZ podcast adásának vendége. Akkor már említetted, hogy szervezés alatt van egy koncert, ami májusban lesz, Sopronban. Úgy tűnik, hogy ez meg is fog valósulni, jól érzem?

– Igen, akkor még nem igazán tudtam konkrétumokról beszélni, hiszen voltak nyitott kérdések a koncerttel kapcsolatban, ám idő közben sikerült minden kérdéses részletet tisztázni a szervezőknek és a zenekaroknak egyarát. Szóval május 10-én „újra harcba szállunk” Sopronban!

– Vérszerződés – Sopron. Ez a két dolog/név/fogalom(?) sokáig egybeforrt, ám az évek során sok minden változott. Mennyire köthető még Sopronhoz a banda?

– Bár „fizikálisan” már évek óta nem, de azt gondolom, hogy a nevünk soha nem lesz elválasztható a Hűség Városától. Gyakorlatilag már 2002 óta nem kizárólag soproni tagok alkotják a zenekart, aztán ez mára odáig jutott, hogy már én magam is több, mint 10 éve Budapesten élek. De közben voltak időszakok, amikor a dobosunk, Cipős, egy ideig a városban élt, vagy például Vince, az egykor volt MP 40 énekese is tépte húrokat nálunk, aki szintén soproni, szóval a kapocs az valahogy mindig megvan, vagy időnként felbukkan.

– Mikor volt a legutóbbi fellépésetek Sopronban?

– A 25 éves jubileumi évünk, azaz 2022 őszén, az RPG társaságában, amely zenekar énekesével, Sörivel, amúgy gyermek korunk óta ismerjük egymást, hiszen egy csoportba jártunk óvodába. Sopron egy kisváros, haha. Egyébként sajnos talán az egy kezemen meg tudom számolni, hogy a 33 éves fennállásunk alatt hány fellépésünk volt, konkrétan a városban. Valahogy soha nem úgy alakultak a dolgaink, vagy lehet, hogy ez a sorsunk…

A legelső koncertünk, még 1994-ben, is Hegykőn, egy közeli faluban volt. Aztán ’95-ben volt egy felejthetetlen buli a Valhallával, és talán 1998-ban, vagy ’99-ben a Nimróddal.

No, ez is emlékezetesre sikeredett, hiszen a helyi rendőrség annyira „ráizgult” (persze lehet, hogy felsőbb utasításra), hogy az Ausztriából érkező Bajtársak vonatját már a peronon várták, és rögtönöztek egy kis gumibotozást, valamint egy srácot be is vittek egy kis időre, de aztán a koncert kezdetére már Ő is szabad volt. Aztán 2010-ben álltunk újra „hazai” színpadon, majd 2014, és 2022. De akadt olyan „elmaradt” koncert is, ami 29 évvel ezelőtt majdnem napra pontosan ugyan arra a dátumra esett volna, mint az idei…

– Ez egy érdekes jubileum, mesélnél egy kicsit bővebben is erről?

– Tanulságos történet volt akkor, de ma is az lehet. Az előzőleg említett 1995-ös Valhalla / Vérszerződés koncert sikerén felbuzdulva, a következő évben ismét meghívtuk, az akkor már teljes felállásban zenélő Valhallát, és a korszak másik meghatározó zenekarát, az Archívumot. Mivel Sopronban nem volt olyan helyszín, amelyik ezt a koncertet befogadta volna, így a választásunk egy, a közeli Fertődön akkor nemrég megnyitott rock klubra esett, ahol Tomas-al, az akkori dobosunkkal jártunk korábban koncerten és le is beszéltük a bulit a hely üzemeltetőjével.

Aztán elérkezett a koncert napja, 1996.május 11., és már nem emlékszem pontosan, hogy miért (talán, hogy majd útba igazítsuk az érkezőket), de a Kalózzal valamikor már délután átmentünk vonattal Fertődre. Ahogy begurult a szerelvény, pont észre is vettük a srácot a peronon, és csodálkozva léptem oda hozzá, hogy milyen jó fej, hogy kijött elénk, de amúgy vajon honnan tudta, hogy ezzel a vonattal érkezünk… Nos, a valóság hidegzuhanyként ért, ugyanis ott közölte velünk, máshol egyébként nem is tudta volna azokban az időkben, hogy

nem is elénk, hanem a barátnője elé jött, és egyébként nem lesz koncert, mert éjjel betörtek a klubba, és ellopták néhány CD-jét, (ez örökre az emlékezetembe égett, ahogy könnybe lábadó szemmel mondta) és a Mission zenekaros bögréjét…

Rohadtul bűzlött ez az egész, és érthetetlen is volt számunkra, hogy akkor miért nem lenne jó neki, ha az esti buli legalább hozna némi bevételt, de hajthatatlan volt. Aztán pár év múlva, teljesen véletlenül, egy haveri társaságba jártunk az unokatestvérével, aki elmondta, hogy egy nagybátyjuk az NBH-nál dolgozik és ő szólt, hogy nem kellene, hogy ez a koncert megrendezésre kerüljön. Sőt, ezt pedig egy másik környékbéli cimborámtól tudtam meg, még az a betörés is valószínűleg megrendezett volt, hiszen estére mindent visszakapott, még a Mission bögrét is, haha.

–Ez komoly… Akkor ezek után mire számíthatunk most?

– Alapvetően soha, semmi jóra nem számítok egy-egy koncert kapcsán, hiszen a fentihez hasonló számtalan eset, egyszerűen „belénk táplálta” ezt. Viszont, ha létre jön az esemény, akkor csak jóra számíthatnak az arra ellátogatók, hiszen azt gondolom, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy minden tekintetben egyedülálló rendezvény elé nézünk. Ott van rögtön, a szélesebb közönség által kevésbé ismert Over Forty, melynek három tagja is egykor a VSZ-ben zenélt, és az énekesük Tibi, pedig a Szent Háború albumon a háttér vokálban működött közre. 30 év után újra Sopronban a Valhalla! Először Sopronban az Álarcband! És még mi is ott leszünk….

– Valóban egyedülálló estének nézhetünk elébe. Ahogy a plakát is hirdeti: Felvirradt a nagy nap! Hogyan, mivel készültök Ti?

– Úgy tűnik, hogy 2025-ben nagyon sok évforduló és szimbolikus esemény lesz a Vérszerződés életében. Mert például a plakáton szereplő idézet egy olyan dalunk részlete, aminek szövegét Zoli, a Valhalla „motorja” írta, és az ’Ez vagyok…’ albumunkon szerepel, aminek hátsó borítójának ugyan az a fotó szerepel, ami a koncert plakátjának is a háttere, az 1999-es teljes napfogyatkozás látványa, Sopronban. Az sem egyszerű helyzet, mint ahogy a zenekar történetében gyakorlatilag szinte semmi sem volt az, hogy ez egy ilyen különleges este lesz. De legalább ez tart minket edzésben. Mivel nagyon kevés alkalmunk lesz a koncert előtt próbálni, így az otthoni, egyéni gyakorlásra is még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen nem csak az új albumról tervezünk előadni dalokat, hanem az elmúlt pár év koncert repertoárját is igyekszünk felfrissíteni néhány ritkábban elő adott szerzeménnyel.

– Volna-e valamilyen záró gondolat, vagy üzenet?

– Első sorban ismételten köszönjük a Nacionalista Zónának, hogy ezúttal is, mint már oly sokszor felületet biztosít számunkra! Az olvasóknak pedig, májusban fel fog virradni az a nagy nap, úgyhogy mindenkinek ott a helye Sopronban! Újra harcba
szállunk!

Vérszerződés 30 interjú – NZónaPodcast