Pártpolitikai hangulatkeltés, vagy nagyon is valós kihívás, amellyel méltatlanul keveset foglalkozunk? Ezzel kapcsolatban fejtjük ki a nacionalista álláspontot.

Míg 2010 előtt szinte állandó téma volt, a balliberális vezetés bukásával lekerült a napirendről a cigányprobléma. Az elmúlt hónapokban főképp a Mi Hazánk Párt melegítette fel újra a kérdést, amelyet egészen új megvilágításba helyezett az Opre Roma Párt szélesebb nyilvánosság előtt is ismertté vált -tulajdonképpen nem új, hiszen 2017. óta hangoztatják- kezdeményezése, amely nyíltan szeparatista célokat, vagyis a Roma Tartomány létrehozását fogalmazta meg.

Pártpolitikai hangulatkeltés, vagy nagyon is valós kihívás, amellyel méltatlanul keveset foglalkozunk? Ezzel kapcsolatban fejtjük ki a nacionalista álláspontot.

Rögtön az elején leszögezhetjük, hogy mivel kifejezetten egy párthoz köthető az, hogy ismét nagyobb teret nyernek a cigányproblémával kapcsolatos hírek, ezért kijelenthető, hogy pártpolitikai érdekek mentén történik a dolog, jelesül most a Mi Hazánk próbálja a cigányokkal kapcsolatos társadalmi feszültségeket felhasználni afféle felhajtóerő generálására, mint amilyennek használta anno a Jobbik is.

Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ma már a Jobbik egykori vezetője, Vona Gábor legitimálja a jelenlétével egyes kerekasztal beszélgetéséken az Opre Roma Párt törekvéseit, nagyot fordult a világ, de hát a pártpolitika már csak ilyen.

Ugyanakkor azt is kijelenthetjük, hogy a probléma valós, és hamis volt az az illúzió, amibe a társadalom túlnyomó része ringatta magát a Fidesz hatalomra kerülése után, hogy a közmunka és Farkas Flórián világverő kettőse örökre zárójelbe tette az összes korábbi feszültséget. Holott nem történt más, mint a szőnyeg alá lett söpörve a dolog, ez pedig talán még veszélyesebb, mintha a korábbi kormányzatok hozzáállása, hiszen a lefojtott indulatok sokkal nagyobb erővel robbannak, ha robbannak.

A kérdés pedig igazából, a mi szempontunkból éppen ez, lehetséges-e efféle robbanás, és ha igen, akkor tulajdonképpen miben nyilvánulna meg, milyen következményekkel?

Robbanás helyett elsorvadás

Egy nagyon vészjósló ténnyel kell kezdenünk. A cigányság számaránya elképesztő mértékben növekedett az elmúlt évtizedekben. Bár pontos adatokat nehéz találni a kérdésről, hiszen a népszámlálások során önkéntes bevalláson múlik, hogy ki, melyik etnikumhoz tartozónak vallja magát, ez, és a cigányság körében tapasztalható alacsony intellektuális képességek egyértelműen torz végeredményekhez vezetnek, de a Debreceni Egyetem 2018-ban napvilágot látott, kifejezetten a cigányság arányát felmérő kutatása szerint 800-900ezer közöttire tehető magyarországi arányuk. Ennél is vészjóslóbb, hogy 25 év alatt a számuk megkétszereződött, valamint az, hogy bizonyos Észak-magyarországi és ormánsági területeken ma már 30-35%-nyian vannak, ha ezekhez hozzávesszük, hogy a magyarság folyamatosan csökkenő tendenciát mutat nagyjából 1980. óta, illetve azt, hogy a magyarság esetében jóval hosszabb az átlagéletkor, tehát az idősek aránya sokkal nagyobb körünkben, akkor egészen sötét jövőkép bontakozik ki előttünk.

A demográfiai adatok alapján az idő tehát nem nekünk dolgozik. Ha a cikk alapkérdéséhez kanyarodunk vissza, és arra azt a választ adjuk, hogy semmilyen társadalmi robbanás, és főképpen a cigányság részéről megvalósuló szeparatista törekvés nem képzelhető el, akkor is néhány évtizeden belül egyes magyarországi területeken egyszerűen megszűnik jelen lenni a magyar lakosság. Már napjainkban is több olyan település van, ahol 100%-ban cigány lakosság él, az ilyen települések száma a jövőben csak növekedni fog. Ez nem robbanást jelent, hanem elsorvadást, végső soron pedig kihalást részünkről az ország jelentős részén.

A szellem kiszabadult a palackból, vagy csupán kampányfogás az egész?

Nézzük azonban immár azt a verziót, ha valamiféle formát öntenek a cigányság autonómia-törekvései. Mint fentebb írtuk, a gondolat már 2017-ben megfogant részükről. Az Opre Roma Párt, amely még a cigányság ilyen-olyan politikai csoportosulásai közül sem nevezhető a legjelentősebbnek, volt az, amely 2017-ben elsőként nyilvánította ki, hogy Magyarország négy északi megyéjében, nevesül Nógrádban, Borsodban, Hevesben és Szabolcsban hoznák létre az autonóm cigány tartományt. Ekkor népszavazást is akartak kezdeményezni azzal a kérdéssel, hogy: “Akarja-e ön az Észak-magyarországi Roma Tartomány elnevezésű területi autonómia létrejöttét Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Heves megyékben?”, azonban a Nemzeti Választási Bizottság megtagadta a kérelmet, mondván, hogy az Magyarország alaptörvényébe ütközik.

A szellem tehát ki lett engedve a palackból, de új lendületet akkor vett a történet, amikor a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Párt ismét elővette azt. Érdekes adalék, hogy az Opre Roma Párt vezetője, Kamarás István még az ős-jobbikos időkben, amikor az azóta levitézlett párt csupán egy egyetemi kör volt, akkor maga is jobbikos volt. A Jobbik egykori vezetőjével, Vona Gáborral szinte baráti viszonyban vannak, amit az is megerősít, hogy rendszeresen szerepelnek egymás internetes műsoraiban. Vona ugyan elutasítja az cigány autonómiát, de egyfajta értelmiségi vita irányába tereli a kérdést, kedélyesen elcseverészik a kezdeményező cigányokkal.

Kamarás értelmesebb, mint a korábbi cigány vezetők, akiknél sokszor egy-egy jól sikerült nyilatkozatuk után még az értelmi fogyatékosság gyanúja is felmerült. Így aztán a mai napig nem lehet pontosan eldönteni, hogy ez a kezdeményezés részéről egy kampányfogás, amellyel magára akarja irányítani a figyelmet, vagy valóban vannak szakadár elképzelései. Főképp nem világos, hogy meddig lenne hajlandó elmenni ebben a kérdésben.

Reakciók a túloldalról

Természetesen a társadalom azon része, akikhez a Mi Hazánk közvetítésével jutott el ez a dolog, rendkívül hevesen reagált. A jövőre éppen száz éve történt trianoni diktátum, a mai napig élő sebeket vájt a nemzet testébe, semmilyen megnyugtató megoldást nem hozott az elmúlt évszázad, a magyarság jelentős része pedig –teljesen érthető módon- a mai napig egyfajta Trianon-szindrómától szenved. Ebben a környezetben az esetleges Csonka-Magyarországból elveszíteni további területeket, szinte beláthatatlan következményekkel járna.

A közösségi portálok hozzászólói a heves reakciók széles skáláját nyújtották, voltak, akik lenéző gúnnyal reagáltak, miszerint úgyis pillanatok alatt összeomlana egy efféle autonóm terület, így aztán adjuk csak nekik oda nyugodtan, “legalább egymást fogják felfalni”, mások kategorikusan elzárkóztak a dologtól, megint mások (egy kisebb része a hozzászólóknak) arra hívták fel a figyelmet, hogy bizony sok párhuzamosság tapasztalható az egy évszázaddal korábban lezajlott eseményekkel. (Igaz legalább ennyi különbség is. – a szerk.)

Összességében azonban elmondható, hogy kevesekben szólalt meg a vészcsengő.

Mi lenne ha…

Bár kevesekben szólalt meg az a bizonyos vészcsengő, de mégis érdemes foglalkozni az ő reakciójukkal, a helyzet ugyanis jóval komolyabb annál, minthogy egy trágár viccel, vagy egy kézlegyintéssel elintézzük.

Azt, hogy milyen demográfiai tendenciák támasztják alá a cigányok törekvéseit, már fentebb felvázoltuk. Már önmagában ez elegendő ahhoz, hogy ne vegyük félvállról az egészet.

A másik fontos összetevő, hogy a rendszerváltás után elképesztően sok pénzt öntöttek a “roma integrációba”. Persze ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét azon nyomban el is lopták, és az evés-ivás-mulatozás volt a tevékenység, amivel a cigány vezetők hozzájárultak az integrációhoz. Mégis, a hosszú évtizedek alatt, nagy részben köszönhetően a liberális politikai erőknek, mára sikerült egy szűk réteget kitermelni ezeknek a programoknak, amelyet nevezhetünk cigány értelmiségnek. Márpedig, amint ez a réteg valóban “öntudatra ébred” előbb vagy utóbb, de tudatosan vezetni fogja a cigányságot az önállósodás felé. Nem feltétlenül a teljes cigány értelmiség fog ebbe az irányba menni, bizonyára lesznek (vannak?) közöttük is különböző politikai irányzatok, de az Opre Roma színre lépése például ebbe az irányba mutat.

Innentől kezdve válik életveszélyessé a dolog. Amíg egy vezetés nélküli, javarészt korlátozott értelmiségi képességekkel bíró, rengeteg belső ellentéttel rendelkező, gyakorlatilag inkább csak egy szubkultúrát jelentő massza a cigányság, addig az egyre komolyabb közbiztonsági kihívásokon túl nem jelentenek egyéb problémát (persze sokszor már ez is éppen elég!). Viszont, ha egy, a lehetőségeikhez képest egységes stratégia mentén vezetett, összefogott cigányságról beszélünk, amelynek feltett szándéka, hogy önálló tartománnyal rendelkezzen, onnantól kezdve olyan új problémák jelennek meg, amik beláthatatlanok jelenleg.

A horror forgatókönyv

Innentől kezdve már a konteók és sci-fik világába fogunk utazni, de megtesszük, hiszen számunkra az egyik legfontosabb érték a nemzetünk, így bármilyen azt veszélyeztető -ma még akár hihetetlennek tűnő- kihívással foglalkoznunk kell.

Tegyük fel, hogy a helyzet eszkalálódik, az Opre Roma tevékenysége alapján a cigányok körében egyre komolyabb támogatást nyer az autonómia gondolata. A többségi társadalom részéről is egyre drasztikusabb reakciók születnek, így aztán egy öngerjesztő folyamattá válik az egész. Ehhez társul valamilyen külső segítség is, amely destabilizálni akarja az országot, vagy adott esetben az egész térséget, hiszen egyébként pontosan ugyanilyen problémákkal kell szembenéznie a szlovákoknak, románoknak és a bolgároknak is. Tehát adott lenne a nemzetközi támogatás is, akár politikai téren, akár konkrét technikai formában is.

Ha különböző nemzetközi példákból indulunk ki, akkor láthatjuk, hogy mondjuk a koszovói albánok esetében milyen jelentős szerepet játszott az albán nemzetiségű szervezett bűnözés, amely alvilági hálózatain keresztül pénzelni és fegyverezni tudta a harcosokat, a “bevállalós” bűnözői körökből pedig -nevezzük így őket a egyszerűség kedvéért- katonákat is tudott adni, akik a konkrét akciókat hajtották végre. Bár katonailag, gyakorlatilag vereséget szenvedtek, de az USA hathatós támogatásával mégis elérték céljaikat.

Mi lehetne a magyarság reakciója egy ilyen, kvázi polgárháborús helyzetben? Az adott területeken élők, sokszor idős emberek, akik egy-egy faluban az utolsó magyar lakosságot jelentik, értelemszerűen nem tudnának védekezni, így az ő sorsuk tragikus lenne. Azok az erők (nacionalista szervezetek), akik azonnal reagálnának, most is totális titkosszolgálati kontroll alatt vannak, vélhetően sokkal komolyabb mértékben, mint mondjuk a nyíltan szeparatista Opre Roma Párt (ha egyáltalán bárki foglalkozik velük a szolgálatok részéről), így amint mozdulnának, túlnyomó részüket azonnal le is kapcsolnák a hivatalos szervek.

Természetesen a rendfenntartó erők (rendőrség, TEK, vagy különleges jogrend esetén a honvédség is) vélhetően rövidebb idő alatt felszámolnának minden komolyabb zavargást, fegyveres akciót, de a kérdés, hogy mi lenne utána? Miként reagálna, mondjuk a “Nyugat” olyan képsorokra, amikor a TEK emberei lőnek agyon cigányokat? Vissza lehetne nyomni még ezek után a fogkrémet a tubusba? Erősen kétséges.

Szerencsére ez csak sci-fi

Igen, napjainkban ez még valóban csak egy tudományos-fantasztikus irodalom kategóriájába tartozó verzió. Azonban kizárni ezt a forgatókönyvet sem lehet. Közhelyes, és nagyon sok tekintetben nem jó a párhuzam, de azért ide illik: ha valaki 1910-ben azt mondja, hogy egy bő évtized múlva Kassa, vagy Arad nem lesz már Magyarország része, egy évszázad múlva pedig alig fognak ott magyarok élni, akkor vélhetően mindenki őrültnek nevezte volna az illetőt…

Mi lehet a magyar nacionalisták szerepe?

Mivel mi vagyunk azok, akiknek a legfontosabb a nemzetük, így minden lehetőségre fel kell készülnünk, annak védelmében figyelnünk kell az eseményeket, és reagálni azokra. Nem trágár viccekkel, és nem meggondolatlan, adott esetben kontraproduktív, egyéni akciókkal kell reagálnunk. Ki kell magunk közül szorítani az alkalmatlanokat, el kell sorvasztani a gügye és haszontalan szervezeteket a céltudatosság jegyében. Valamint még egyszer mondom: nekünk MINDEN lehetőségre fel kell készülnünk!

– Ivan / Világnézet / N.Z. –

 

Szeretnél Te is blogger lenni oldalunkon? Úgy érzed, hogy lenne mit megosztanod a világgal? Készséged van az íráshoz? Küldj egy cikket, szabadon választott témában az info@nacionalistazona.org címre, és lehet, hogy holnaptól Te is propaganda divíziónk tagja leszel!