A homoszexuális propaganda élharcosainak fixa ideája, hogy ők jogegyenlőségért küzdenek. Most, hogy a Budapest Pride végett komoly aktualitása van a témának, szedjük szét kicsit az érveiket.

 

Tehát jog és egyenlőség. Kezdjük a joggal, méghozzá meritokratikus, azaz érdemelvű rátekintési mód szerint. Egy ideális világban a jogokat kötelességek előzik meg. Az egyén jogait onnan nyeri, hogy életkorának és képességeinek megfelelően hozzátesz valamit a nagy közöshöz. Attól a pillanattól kezdve, hogy a magzat megfogan – nem tudatos módon ugyan – de a nemzet megmaradásának zálogaként teljesíti be kötelességét.

A trivialitások pufogtatásának elkerülése végett a további életkori sajátosságok ismertetését most átugrom, mindenki érti a lényeget.

Ha ezt az alapelvet tartjuk szem előtt, akkor azonnal felmerül a kérdés, hogy mégis milyen alapon követel az jogokat, aki:

  • Nem teljesíti faj és nemzetmegtartó kötelezettségeit.
  • Veszélyes, sok esetben gyógyíthatatlan betegségeket szabadít el.
  • A legalapvetőbb vallási, morális és a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, sőt tudatosan relativizálja, teszi röhejessé azokat.

A fenti három egyszerű példa nem pusztán a kötelességek elhanyagolása, hanem egy aktívan destruktív viselkedési forma is egyben, tehát vitán felüli, hogy semmiféle jog követelése nem tekinthető legitimnek.

Folytassuk az egyenlőséggel. Modern világunkban ez valamiféle “blaszfémiaként” hathat a materializmus istensége ellen, de mi azért nyugodt lélekkel mondjuk csak ki, hogy az egyenlőség egy hamis mítosz. Nemes egyszerűséggel soha nem létezett és nem is fog létezni. Nem létezhet, hiszen ha két csoport, vagy akár csak két személy egyenlő lenne egymással, akkor szükségszerűen azonos is lenne egymással.

Ebből az alapvetésből kiindulva nem kell azt állítani, hogy valaki/valakik kevesebb/kevesebbek a másiknál, hiszen nem ez a hangsúlyos – és pejoratív értelemben nem is igaz – hanem pusztán az, hogy az egyenlőség hazugság. Megkérdőjelezhetetlen látszata abból ered, hogy évszázadokkal ezelőtt kegyetlenséggel, igazságtalansággal és vérrel ágyaztak meg ennek az eszmének. Akinek nem fért a fejébe, hogy ő márpedig egyenlő, annak guillotine-nal oldották meg a problémáját. Akkoriban ez az arisztokrácia ellen irányult, ma pedig ott tartunk, hogy aki megkérdőjelezi, azt minimum komolyan vehetetlennek bélyegzik és minden olyan lehetőségtől elvágják, ami szükséges lenne a közéleti érvényesüléshez. De ez minket ne tántorítson el, hiszen:

“Az igazság akkor is igazság marad, ha csak egy szem látja. De akkor is igazság marad, ha Istenen kívül egyetlen szem sem látja.”

Végezetül pedig vegyünk górcső alá egy olyan szempontot is, mely szétzúzásához nem kell szélsőségesnek bélyegzett világnézeti alapjainkhoz nyúlni, pusztán a logika talaján maradni: A homokos propagandisták úgy követelnek jogegyenlőséget, hogy pontosan ugyanannyi joguk van, mint bárki másnak. Joguk van házasodni, joguk van gyermeket nemzeni vagy világra hozni, és minden egyéb területen pontosan ugyanannyi jogosítvánnyal bírnak, mint én, aki ezeket a sorokat legépeli, vagy éppen Te, aki most olvasod. Az, hogy deviáns életvezetésükből kifolyólag nem kívánnak élni ezen jogaikkal, már az ő bajuk, de ettől a jogaik még léteznek. Viszont ilyen szemüvegen át vizsgálva nem jogegyenlőséget, hanem többletjogokat követelnek, méghozzá a többségi társadalom kárára.

Remélem, hogy a három ismertetett szempont segítségetekre lesz abban, hogy egy esetleges vita során érvényre juttassátok szellemi fölényetek. Ha vitapartneretek érvek hiányában esetleg agresszióra adná a fejét, akkor jöhet a teremben összeszedett fizikai fölény. 😉

– Vannay László / Világnézet / N.Z. –

Szeretnél Te is blogger lenni oldalunkon? Úgy érzed, hogy lenne mit megosztanod a világgal? Készséged van az íráshoz? Küldj egy cikket, szabadon választott témában a nacionalistazona@gmail.com címre, és lehet, hogy holnaptól Te is propaganda divíziónk tagja leszel!