Nem is olyan rég került nyilvánosságra egy videorészlet, amelyben A márkaépítés művészete és tudománya címmel tartott előadást egy konferencián Orbán Ráhel. A képsorok tanúsága szerint a miniszterelnök lánya éppen a ragyogó karrierjét ismerteti a hallgatósággal, arra sem emlékezve, hogy melyik iskoláját mikor és hol végezte el. Az, hogy úgy akadoznak a szavai, és beszél összevissza, mintha éppen cigányt kaptak volna el biciklilopás közben, nem csak a retorika, a beszéd tudományának a meggyalázása, hanem a magyar tudományosság és kultúra arcon köpése is egyben. Orbán Ráhael a BDPST Koncept keretein belül megtartott előadásának a téma jelen esetben irreleváns, azonban annak a minősége tökéletesen mutatja a magyar tudományosság rendszerének az állapotát.
Fontos leszögezni, hogy azokat tudósokat, tanárokat, hallgatókat egyáltalán nem áll szándékunkban kritizálni, akik becsülettel végzik a munkájukat, kutatásaikat, ellenben látnunk kell milyen degeneratív aspektusai vannak ma már a magyar egyetemi és tudományos életnek is. Gyakran láthatunk különböző egyetemi campuson készült felvételeket, vagy Palesztináért vagy a transzneműekért, vagy az éppen aktuális világfájdalom miatt tüntetnek, ráadásul gyakran az antifával kézen fogva, erőszakos módon.
Lehetne legyinteni, hogy a magyarországi antifák és bölcsészlányok semmilyen komolyan vehető akciót nem hajtanak végre soha a szánalmasan nevetséges, idióta szólamokat kántáló, és leginkább berúgásra szánt hídfoglalásaikon kívül. A valódi probléma azonban nem is ezeknek az elvetemült lényeknek a fizikai valóságban tett cselekedetei, hanem azok a magvak, melyeket a magyar fiatalságban elvetnek, melyeket már láthatunk is sarjadni.
Ember legyen a talpán, aki megtudja számolni, hány „tudományos társaság” vagy diákkör van már hazánkban, amik az „Orbán-féle fasiszta diktatúra” nyomásának ellenére vígan létezhetnek. Nem véletlen, hogy a legtöbb ilyen egylet a bölcsészettudomány területén van, hiszen ez áll a legközelebb – sőt sok részében egybeesik–, az eszmék világával. 1968 óta egyre nagyobb teret nyernek ezek a körök maguknak, nyugaton rengeteg egyetem konkrétan woke-képzőnek nevezhető, a hatásai pedig már Magyarországon is láthatóak.
Ne gondoljuk, hogy a fidelitasos karrierközpontként üzemelő Mathias Corvinus Collegium (MCC), és hasonló társai valódi tudományos harcot vívnak majd a jobboldal jelszavai és értékei mellett a végtelenül egyszerű pártérdekek helyett. Az Egyesült Államokban a melegkonzervatív szalon saját magáról állít ki bizonyítványt minden alkalommal, amikor egyszerűen elengedi a felsőoktatás világát és tematizálásával odaadja azt az ellenségnek.
Visszakanyarodva a jeleire, gyakran olvashatunk olyan beszámolókat, hogy egy egyetemi órán – ami elviekben számtan óra lenne–, a legkeményebb woke propagandát oktatják, megvizsgálva minden egyes hallgatót, hogy ki mennyire van elnyomva a bőrszíne, vagy a neme miatt, vagy éppen mennyire elnyomó amiatt. Hétköznapi jele úgyszintén – és ezt már Magyarországon is egyértelműen – láthatjuk, az öltözködés. Olyan öltözetben vesznek részt az egyetemi órákon, amilyenben normális ember a postásnak sem nyit ajtót, majd szintén ebben a ruházatban látogatják meg az inkább lepratelepre hasonlító kocsmáikat, klubhelyiségeiket, ahol a fentebb már nevezett körök éppen előadást tartanak.
Idő kérdése, hogy Magyarországon is egyre inkább megjelennek majd ezek a hangok, amik a Kádár-rendszer kultúra-ellenes proli öröksége miatt még akár népszerű is lehet a tömegeknek.
A mi feladatunk az, hogy a legapróbb teret sem hagyhatjuk meg az ellenségnek. Ehhez nem feltétlenül kell nagy dolgokra gondolni, hétköznai tettekkel is fel tudjuk venni a harcot. A világnézetünket erősítő sorok olvasása, nemzeti történelmünk ismerete, a tudomány minél nagyobb részének a művelése mind-mind illeszkedik ebbe a harcba, de az ellenség frontvonalba kihelyezett matricáinak a leszedése, letépése is ide tartozik. A harcot mindannyiunknak fel kell venni, ki-ki a maga készségei és érdeklődési iránya szerint.
– Snufkin / Világnézet / Nacionalista Zóna –
Vélemény, hozzászólás?